Kiss Ferenc egyik tanítványától kaptuk a cikket, ami pont 40 évvel ezelőtt jelent meg, de ma is éppúgy aktuális, vagy talán méginkább, mint akkor, amikor a cikk megszületett. A biodiverzitás egy kevéssé közismert oldalára világít rá, ami a növények együttésélésének kulcsfontosságú kérdése, és amit a kerti munkáknál vagy szántóföldi gazdaságnál, de a nagy- és kisüzemi termelésnél is fontos figyelembe venni..A téma a növények együttélése, ezúttal – ha emberek lennének, a szimpátia és unszimpátia, a kedvel és kiútál fogalmakat használnánk rá. Szakmai megnevezés az  allelopátia. A cikk eredetiben a Tudomány és Mezőgazdaság 24/2, 1986, 60-63 oldalakon olvasható. 

Dr. Kölcsei Tamás (tud. munkatárs, MÉM Információs Központ): Az allelopátia kiaknázása a gyomok elleni védekezésben

Ismeretes, hogy bizonyos növények és azok elbomló maradványai olyan fitotoxikus vegyületeket bocsátanak ki, melyek a közelükben levő, ill. utóveteményként termesztett növényállományokban és azok gyompopulációjában a növények fejlődését és növekedését visszavethetik. Eddig jobbára a gyomok termelte fitotoxikus vegyületekre irányult a figyelem, újabban a kultúrnövények kibocsátotta allelopátiás vegyületek gyomokra kifejtett hatásának vizsgálata került az érdeklődés középpontjába. Mind több kultúrnövényről (gabonafélék, napraforgó, szója, cirok stb.) derült ki, hogy azok a gyomok fejlődését visszavető toxikus vegyületekkel (fenolsavak, ketonok, benzoesavak, kumarinok stb.) termelnek. Az ilyen ,,allelopátiás potenciálú növényeket érdemes köztesnövényként, előveteményként termeszteni, hogy kedvező gyomirtó hatásaik érvényre juthassanak. Ebből a szempontból különösen a gabonafélék (főleg a rozs / Secale cereale) tavaszi (herbicides) elölésével nyert mulcsréteg alkalmazása előnyös, minthogy onnan hosszú ideig mosódnak ki a gyomfejlődést visszafogó toxikus vegyületek.

Mi a komposzt?
Növényi részekből, földből álló keverék, amely talajlakó élőlények, mikróorganizmusok tevékenysége során, hő hatására (oxidáció) elbomlik, valamint víz, levegő hatására földszerű anyaggá válik (elkorhad). A tápanyagok természetes körforgását teszi lehetővé.

Mire jó, miért előnyös a komposzt?
A talajok javítására és tápanyag utánpótlására alkalmas. A kötött talajokat lazítja, a homokos laza talajok esetében a vízháztartást/vízmegkötést javítja.
Komposztálható anyagok
Konyhai hulladék (zöldség, gyümölcs), avar, lekaszált fű, tea levél, kávé zacc, kertészeti hulladék – kis ágak, gallyak aprítva, gyümölcs, fűrészpor.
A sikeres komposztáláshoz vízre és oxigénre/levegőre van szükség, hogy ne rohadjon el, és a komposztálási folyamat beindulhasson.
Komposztálásra nem javallott: üveg, műanyag, fém, beteg növényi részek/gyümölcsök, kész ételek maradéka.

Komposztálás előnyei
• A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását.
• A komposztálás során az anyagban lévő kártevők, kórokozók elpusztulnak.
• A háztartási hulladékok mennyisége csökken (30-50%, a kerti hulladékoké gyakorlatilag teljesen).
• A komposzt teljes értékű táplálék a növényeknek, melyből a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek folyamatosan felvehetőek számukra.
• Kiemelkedő vízmegkötő és fényelnyelő képessége elősegíti a talaj felmelegedését, a növények gyorsabb csírázását és növekedését.
• Növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét.
• A komposztálódás során a kiindulási alapanyagok – a zöld javak – teljesen lebomlanak. Még a diófalevélben található növekedés gátló anyag is átalakul, hatása a kész komposztban már nem mutatható ki.

Tematikus séták a Soroksári Botanikus Kertben

„A kertész, az erdész nem nélkülözheti a kert, az erdő növényeinek ismeretét, s a műveltebb európai népek általános műveltségéhez tartozik hazájuk legjellegzetesebb néhány száz növényének név szerint való ismerete.” Így írt Jávorka Sándor, neves botanikusunk, a Magyar Flóra elhivatott kutatója, Viruló természet (1948) című munkájában.